Duna Menti Region�lis V�zm� Zrt.

1928. okt�ber 21-�n megt�rt�nt V�c V�ros V�zm�v�nek �nnep�lyes �tad�sa �s avat�sa. A v�znyer� telep �s g�ph�z, a t�rol� �s �temel� telep, a 40 km hosszat meghalad� v�zvezet�k h�l�zat 25.000 lak�s iv�v�zell�t�s�nak biztos�t�s�ra k�sz�lt. Magyarorsz�gon az els�k k�z�tt az iv�v�zm�vel szinte egyidej�leg �p�tett�k �s helyezt�k �zembe a szennyv�zelvezet� rendszert is.
T�rt�net�nk innen kezd�d�tt, a V�ci V�zm� meg�p�t�s�vel. (k�p)
Az eltelt t�bb mind h�romnegyed �vsz�zad alatt nagy fejl�d�sen ment �t c�g�nk. 1993. �ta r�szv�nyt�rsas�gk�nt �szak-Pest megye 68 telep�l�s�n v�gz�nk iv�v�zszolg�ltat�st, �s 40 telep�l�s szennyviz�nek elvezet�s�r�l �s tiszt�t�s�r�l gondoskodunk. N�gr�d megye �rdekelt �nkorm�nyzataival k�z�sen alap�tott Kft. tov�bbi 53 telep�l�sen v�gez vizik�zm� �zemeltet�st. Ennek k�vetkezt�ben Pest, N�gr�d �s Kom�rom-Esztergom megy�hez tartoz� 121 telep�l�sen �l�, 600 ezer f�t meghalad� lakos r�sz�re t�rt�n� vizik�zm� szolg�ltat�sban vagyunk �rdekeltek.
A vizik�zm� szolg�ltat�kat t�m�r�t� Magyar Vizik�zm� Sz�vets�g tagszervezeteinek rangsor�ban - a m�k�dtetett v�z- �s csatornam�vek jellemz�i �s a gazd�lkod�s f�bb mutat�i alapj�n - az el�kel� negyedik helyet foglaljuk el. K�l�n�sen kiterjedt az �zemeltet�s�nkben l�v� vezet�kh�l�zat, orsz�gos viszonylatban csak k�t szolg�ltat� m�k�dtet hosszabb iv�v�z- �s csatornah�l�zatot.
Az alap�t�st�l t�bbs�gi �llami tulajdonban l�v� R�szv�nyt�rsas�gunk 40 milli�rd Ft-ot meghalad� vagyon�rt�k� vizik�zm�vet �zemeltet.
E k�zm�vagyon 70 %-�t kitev� �llami tulajdont k�pez� vizik�zm�vet vagyonkezel�k�nt, tov�bbi 12 milli�rd �rt�ket k�pvisel� m�veket a tulajdonos �nkorm�nyzatokkal k�t�tt szerz�d�sek alapj�n m�k�dtetj�k.
A v�zmin�s�g v�delme mindig kiemelt fontoss�g� helyet foglalt el tev�kenys�g�nk k�z�tt. Saj�t v�zmin�s�g ellen�rz�s�nkre jellemz�, hogy �vente 4500 db k�miai; 7300 db bakteriol�giai, 2200 db biol�giai �s 1800 db toxikol�giai vizsg�latot v�gz�nk.
L�tes�tm�nyeink karbantart�s�r�l, a fel�j�t�sok sz�ks�g szerinti elv�gz�s�vel, a hibaelh�r�t�s, �zemir�ny�t�s �s az �gyf�lszolg�lat felt�teleinek korszer�s�t�s�vel, a m�vek szakszer� �zemeltet�s�vel sz�nvonalas szolg�ltat�st biztos�tunk fogyaszt�inknak.
A folyamatos fejl�d�st a nemzetk�zi szabv�nyok (ISO 9001:2008; ISO 14001:2004; OHSAS 18001:2007) szerint fel�p�tett integr�lt ir�ny�t�si rendszer m�k�dtet�s�vel biztos�tjuk. Az integr�lt ir�ny�t�si rendszeren bel�l m�k�d� akkredit�lt laborat�riumok az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabv�ny k�vetelm�nyeinek felelnek meg. Mindezzel c�lunk a v�ltoz� ig�nyekhez folyamatosan alkalmazkodva az �n�k el�gedetts�g�nek el�r�se, bizalmuk elnyer�se, megtart�sa.

Jogel�d�k
A c�g fenn�ll�s�t 1928. okt�ber 21-t�l – a V�c v�ros v�zm�v�nek �zembehelyez�s�t�l - sz�m�tjuk. Az akkor l�trej�tt szolg�ltat� szervezet 1962-ig – k�l�nb�z� elnevez�ssel - v�rosi v�zm�k�nt m�k�dik. Majd ezt k�vet�en t�rs�gi feladatokat l�t el a Dunakanyarban, 1971. �vt�l �gazati ir�ny�t�s al� ker�l. A r�szv�nyt�rsas�g 1993. �prilis 1-vel – a jogel�d �llami v�llalat �talak�t�s�val - j�n l�tre.

1928. V�CI V�ZM�
1949. V�C V�ROSI V�Z- �S CSATORNAM� V�LLALAT
1962. DUNA MENTI V�Z- �S CSATORNAM� V�LLALAT
1971. DUNAKANYAR V�ZM�VEK
1972. DUNA MENTI REGION�LIS V�ZM� �S V�ZGAZD�LKOD�SI V�LLALAT
1991. DUNA MENTI REGION�LIS V�ZM�VEK
1993. DUNA MENTI REGION�LIS V�ZM� R�SZV�NYT�RSAS�G

2006. DUNA MENTI REGION�LIS V�ZM� Z�RTK�R�EN M�K�D� R�SZV�NYT�RSAS�G

2007. DMRV DUNA MENTI REGION�LIS V�ZM� Z�RTK�R�EN M�K�D� R�SZV�NYT�RSAS�G

Ugr�s az oldal tetej�re