Duna Menti Region�lis V�zm� Zrt.

T�rsas�gunk hat�s�gi �ras, korl�tozott nyeres�g� szolg�ltat�st v�gez.

Magyarorsz�gon a vizik�zm� d�jait a k�zm�tulajdonos �llap�tja meg.

A DMRV Zrt. �llami �s �nkorm�nyzati tulajdon� vizik�zm�veket �zemeltet.

Az �llami tulajdon� k�z�zemi v�zm�t�l szolg�ltatott iv�v�z�rt, illet�leg az �llami tulajdon� k�z�zemi csatornam� haszn�lat��rt felsz�m�that� d�jat az �llam nev�ben a K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�rium �llap�tja meg. (2010. �vre vonatkoz�an a 22/2009. (XII.29.) KvVM rendelet alapj�n) A DMRV Zrt eset�ben ez az al�bbi:

Lakoss�gi d�jak:
Iv�v�z
Csatorna
Alapd�j, fogyaszt�si
helyenk�nt (Ft/h�nap)
Fogyaszt�si d�j
(Ft/m³)
Alapd�j, fogyaszt�si
helyenk�nt (Ft/h�nap)
Fogyaszt�si d�j
(Ft/m³)
200
234
270
273

Nem lakoss�gi d�jak:

Iv�v�z			Csatorna
Bek�t�si v�zm�r� �tm�r�je (mm)	Alapd�j, fogyaszt�si helyenk�nt (Ft/h�nap)	Fogyaszt�si d�j (Ft/m³)	Bek�t�si v�zm�r� �tm�r�je (mm)	Alapd�j, fogyaszt�si helyenk�nt (Ft/h�nap)	Fogyaszt�si d�j (Ft/m³)
13-20	200	234	13-20	270	273
25-32	600		25-32	810
45-50	1.800		45-50	2.430
65-100	5.400		65-100	7.290
150-200	16.200		150-200	21.870

Az �nkorm�nyzati tulajdon� vizik�zm�vek eset�ben a k�zm�tulajdonos �nkorm�nyzat k�pvisel�test�letei d�ntenek - rendeletben - az �ves szolg�ltat�si d�jakr�l. (2010. �vre vonatkoz�an 234-727 Ft/m³ k�z�tt v�ltoznak a d�jak.)

Alapszolg�ltat�sok d�j�sszetev�i:

A K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�rium 23/2004. (XII. 16.) sz�m� miniszteri rendelete alapj�n 2005. janu�r 1-t�l �j d�jrendszer ker�lt bevezet�sre az �llami tulajdon� vizik�zm� rendszerekre vonatkoz�an.

A d�jrendszer l�nyege az, hogy szolg�ltat�sunk�rt fogyaszt�si helyenk�nt (lak�sonk�nt �s elk�l�n�lt fogyaszt�si helyenk�nt) minden fogyaszt� �lland� nagys�g� havi rendelkez�sre �ll�si alapd�jat (�lland� d�jat) �s szolg�ltat�sunk ig�nybev�tel�nek ar�ny�ban k�bm�terenk�nt sz�m�tott v�ltoz� d�jat fizet.

A d�jrendszer egyik �sszetev�je a havi alapd�j, amely tartalmazza - a t�bbi k�zm�szolg�ltat�shoz hasonl�an - az adott szolg�ltat�s rendelkez�sre �ll�s�nak d�j�t, �s azt a c�lt szolg�lja, hogy a fogyaszt�s m�rt�k�t�l f�ggetlen�l felmer�l� �lland� k�lts�gek egy r�sz�t (k�zm�rendszer fenntart�sa, hibaelh�r�t�s, k�szenl�ti d�jak, stb.) ar�nyosabban ossza sz�t - a szolg�ltat�st folyamatosan, vagy csak id�szakosan - ig�nybe vev� fogyaszt�k k�z�tt.

A d�jrendszer m�sik �sszetev�je a v�ltoz� d�j, melyet az ig�nybevett szolg�ltat�s mennyis�g�t�l f�gg�en, k�bm�terek�nt kell fizetni.

Amennyiben az �n fogyaszt�si hely�n a vizik�zm� tulajdonviszonyok miatt a v�z- �s csatornaszolg�ltat�s d�jai k�z�l valamelyik nem a hivatkozott miniszteri rendelet hat�lya al� tartozik, �gy az illet�kes �nkorm�nyzat, mint �rhat�s�g �ltal 2010. �vre meg�llap�tott d�j szerepel a sz�ml�n.

Sz�ml�inkon tov�bbra is szerepel a 2004-ben bevezetett v�zterhel�si d�j, amely nem r�sze a szolg�ltat�si d�jnak, az APEH r�sz�re kell befizetn�nk. A v�zterhel�si d�j �th�r�t�s�nak m�dj�ra a 270/2003.(XII.24.) �s az azt m�dos�t� 363/2004.(XII.26.) sz�m� Korm�nyrendelet a k�vetkez�k szerint rendelkezik: „a v�zterhel�si d�j �th�r�t�s�nak m�dj�t a szolg�ltat�st ig�nybevev�kre a k�z�zemi csatornah�l�zatot m�k�dtet� k�zszolg�ltat�st v�gz� az illet�kes �rhat�s�g egyet�rt�s�vel hat�rozza meg".

Ugr�s az oldal tetej�re